Home Eredmények Sajtóanyagok Álláskeresési trendek a gazdasági válság idején
Álláskeresési trendek a gazdasági válság idején

A tavalyi évtől érezhető gazdasági válság mára már minden üzletágba begyűrűzött. Rengetegen keresnek állást vagy azért mert a romló gazdasági helyzet hatására elveszítették korábbi munkahelyüket vagy mert a biztos bevételi forrás reményében feladnák eddig folytatott a munkavégzés szempontjából inaktív életmódjukat. Az ő esetükben szó szerint létkérdés, hogy hogyan, mennyi idő alatt boldogulnak a munkaerőpiacon, milyen paraméterekkel sikerül munkát találniuk. A MédiaQ Kft. 2009 februárjában végzett kutatásában felméri a magyar lakosok álláskeresési szokásait.


A kutató cég az online kvantitatív kutatást paneltagjai körében végezte, és az adattisztítást követően 1729 kérdőívre adott választ értékeltek a szakemberek. A felmérés vizsgálta többek között, hogy mely lakossági csoportok vannak a legnagyobb arányban jelen a munkakeresleti oldalon, mi az álláskeresés oka, jellemzően mik az új munkahellyel kapcsolatos elvárások, körüljárta, hogy mennyi ideig tart az új munkahely megtalálása, és hogy milyen fórumon történik legjellemzőbben az álláskeresés. Kitért az állásinterjúk vizsgálatára és a fizetési igények megismerésére is.

 

VÁLASZADÓK JELLEMZŐI

A megkérdezettek 79%-a nő és csupán a 21%-a volt férfi. A kitöltők a magyar átlagnál iskolázottabbak, ugyanis közel harmaduk felsőfokú, míg fele középfokú végzettséggel rendelkezik. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók fele jelenleg is keres állást, vagy éppen álláskeresésen gondolkodik, 4%-uk csak nemrég helyezkedett el, míg a megkérdezettek egyharmada inaktív. Az inaktivitás oka jellemzően a folyamatban lévő tanulmányok illetve az, hogy sokan regisztrált munkanélküliek. A nyugdíjasok és a gyermekükkel otthon lévők aránya közel azonos volt a válaszadók között (15-16%).

 

Összehasonlítva a férfi és női munkakeresők válaszait a következőket állapíthatjuk meg nagy általánosságban:

1. Férfiak esetében szignifikánsan magasabb a nem megfelelő fizetés, az unalmas munka és a túlórák miatti munkahelyváltás, míg a nők a kedvezőtlen munkabeosztás és egészségügyi problémák miatt váltanak.

2. A férfi válaszadók inkább hajlandók ingázni vagy akár elköltözni egy jól fizető állás reményében.

3. A férfi munkakeresők lényegesen rövidebb idő alatt jutnak/jutottak munkához, mint a nők.

4. A férfiak lényegesen kevesebb helyre jelentkeznek/jelentkeztek mielőtt munkát találtak, mint a nők.

 

MUNKAHELYVÁLTÁS OKAI

Legsürgetőbb ok a munkahelykeresésre az elbocsátás és a munkahely megszűnése, ami visszavezethető a recesszióban lévő gazdasági környezetre, és elmondható az is, hogy akik nemrég veszítették el munkájukat sokkal intenzívebben keresnek, mint azok, akik már jó pár éve kiléptek a munkaerőpiacról. Ha tekintetbe vesszük, hogy a válaszadók 40%-a főkeresőnek titulálta magát, érthető, hogy a kiesett fizetés mielőbbi pótlására törekszenek.

 

Akinek van munkahelye elsősorban azért tervez munkahelyváltást, mert nem találja elégségesnek a fizetését, de fontos szempont a mérlegelésben az is, ha a meglévő pozícióban nem lát előrelépési lehetőséget vagy nincs biztosítva a szakmai fejlődés. A munkakeresők körében érdekes módon a legnépszerűbbnek az államigazgatási szektor bizonyul. Az állást keresők megközelítőleg 30%-a szívesen dolgozna állami vagy önkormányzati intézménynél. A legnépszerűbbek a teljes munkaidős pozíciók, a jelenleg részmunkaidőben dolgozó megkérdezettek 28%-a is ilyen beosztásban kívánja karrierjét folytatni.

 

AZ ÁLLÁSKERESÉS FÓRUMA

A kutatás rávilágított, hogy legtöbben az internetet használják álláskeresésre, a legnépszerűbbek az állásportálok, ugyanakkor meglepően sokan használják fel kapcsolataikat az új munka megtalálásának reményében. A személyzeti tanácsadó cégek által biztosított lehetőségekkel jellemzően a budapestiek élnek, míg a más városokban és községekben élők kiemelkedő arányban keresnek új pozíciót munkaügyi központokban. A munkakeresőkre jellemző, hogy csak az őket érintő hirdetéseket nézik meg, de ugyanennyire igaz rájuk, hogy egy állást akkor is megpályáznak, ha nem felelnek meg 100%-ban a kiírt feltételeknek.

 

A többség véleménye szerint a képesítésével jelenleg nehéz Magyarországon munkát találni, a távmunkát keresők érzik leginkább reménytelennek helyzetüket, ami érthető a relatíve kevesebb ilyen jellegű hirdetés miatt. Elmondható, hogy hazánkban még nincs meg az otthoni munkának sem a kultúrája, sem a megfelelő szabályozása.

 

A viszonylagosan rossz helyzet ellenére az álláskeresők 70%-a egyáltalán nem tervezi, hogy külföldi munkát is megpályáz. Azok a - jellemzően egyedülálló- fiatal felnőttek, akik szívesen dolgoznának külföldön, leginkább a magasabb életszínvonal és a nyelvtudás megszerzése miatt hagynák itt az országot akár hosszabb időre is. A legnépszerűbb célországok Anglia, Németország és Ausztria.

 

INTERJÚ

Legtöbben, a válaszadók 61,7%-a felkészül a személyes megbeszélés előtt: az interneten tájékozódik az állást kínáló cégről, és viszonylag nagy részük átgondolja az interjún feltett tipikus kérdéseket valamint tanácsokat olvas az ilyen helyzetben pozitív érzéseket kiváltó viselkedésről. A megkérdezettek szerint egy állásinterjún a legfontosabb a szakmai tapasztalat (78,7%), a jó megjelenés (77,6%) és a kommunikációs készség (73,4%). A felsőfokú végzettségűek számára a nyelvtudás valamint az előző munkahelyen betöltött pozíciók vannak hatással a végső döntésre, ugyanakkor a tanulmányi eredmények szinte lényegtelenek. A szakmunkásképzőt végzetteknél a személyes kapcsolatok valamint a szakmai tapasztalatok számítanak inkább az illető megítélésében. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál több állásinterjún vett részt a jelenlegi keresése során, ami magyarázható azzal is, hogy a magasabb beosztásba kerülő dolgozók kiválasztási folyamata összetettebb, több kritériumnak kell megfelelnie a pályázónak.

 

UTAZÁS

A munkavállalók célja, hogy lakhelyükhöz minél közelebb, de legalább azonos városban találjanak munkát. A legkevésbé jellemző rájuk, hogy az otthonuktól távol eső állást megpályáznak meg. A jó fizetés önmagában nem csábít hosszabb utazásra vagy ingázásra, ugyanakkor ha a bérezés kiemelkedő, a megkérdezettek közel 74%-a akár még közelebb is költözne a betöltendő pozíció helyéhez, másik városba is áttelepülne. A költözés szempontjából a férfiak sokkal rugalmasabbak, a nők - akármilyen kiemelkedő lehetőséget is látnak egy pozícióban- nehezebben mobilizálhatóak. Ennek oka lehet a család, valamint a nemi szerepek bizonyos kötöttségei. Nem szorul magyarázatra, hogy a fiatalok szívesen elköltöznének akár más városba is egy jó munkahely miatt. Őket a kiváló hírnevű vállalat, a magas beosztás motiválhatja, míg az idősebb korosztályt a szolgálati lakás és a kiemelkedő fizetés késztetné költözésre.

 

BÉR ÉS JUTTATÁSOK

A munkahely változtatáson gondolkodók fele 90 ezer forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezik. Megközelítőleg azonos arányt (20%) képviselnek azok, akik havonta 90-120 ezer forintot keresnek vagy 121-200 ezer forintot visznek haza. A válaszadók megítélése szerint havi 103 ezer forint még nem elegendő fizetés és átlagosan 152 ezer forintra teszik azt az összeget, amit egy munkahelyen elvárnak havi nettó fizetésként. Érdekes adat, hogy a kérdőív kitöltői szerint az az összeg, amit már biztosan nem fizetne ki nekik a munkáltató nettó bérként 273 ezer forint. A kutatási adatokból látható, hogy a kevésnek tartott fizetés a mostani nettó bérüknek felel meg. Az új munkahelyen elvárt fizetés nagysága 40-50 ezer forinttal, de a legmagasabb kategóriában akár 140 ezer forinttal is magasabb összeg lehet.

 

A vezető beosztású munkavállalók az átlagnál lényegesen magasabb fizetést várnak el a munkájukért cserébe. Legkevesebb nettó fizetéssel a munkanélküliek (126 ezer forint), a rokkant nyugdíjasok és GYES-ről, GYED-ről visszatérő anyukák (124 ezer forint) elégednének meg.

 

Természetes, hogy minél több hasonló területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik egy munkavállaló, annál magasabb összegű fizetést vár el a munkahelyétől. Ugyanakkor a 10 évnél hosszabb ideje egyazon szakterületen dolgozók reálisabban látják helyzetüket: ők átlagosan 10 ezer Ft-tal kevesebb fizetést várnak el. Az egyértelműen kijelenthető, hogy a férfiak szignifikánsan magasabb fizetést várnak el, illetve kapnak kézhez, mint a nők.

 

A munkahelyen a bejelentett munkaviszony, a juttatások és az év végi bónusz bizonyultak a legfontosabbnak. A havi béren kívül a legtöbben az étkezési utalványt (72,4%), a bérletet és utazási támogatást (54,9%) valamint az üdülési csekket (54,4%) részesítik előnyben. Legkevésbé a kötetlen munkaidő számít és az, hogy a szakmájában dolgozzon.

 

SZAKMAI ELÉGEDETTSÉG ÉS TOVÁBBKÉPZÉS

A kutatás szerint minél nagyobb munkatapasztalattal rendelkezik valaki egy adott szakterületen, annál jobban szereti a munkáját és annál több órát dolgozik egy héten. Azok, akik szeretik a szakterületüket a munkahelyükkel is elégedettebbek. Ez a három feltétel összefüggésben áll a munkahellyel kapcsolatos elégedettségi szinttel is: azok, akik 40 óránál többet dolgoznak egy héten, inkább úgy érzik, hogy előbbre jutottak a karriercéljaik elérésében, és elégedettebbek jelenlegi munkahelyükkel. Ezzel szoros összefüggésben kell megemlíteni a havi fizetést is: minél magasabb nettó jövedelemmel rendelkezik az ember, annál elégedettebb jelenlegi szakterületével és érzi úgy, hogy előbbre jutott a karriercéljai elérésében.

 

A marketing, média és az IT, telekommunikáció területén dolgozók a leginkább elégedettek, míg a beszerzés, logisztika és a gyártás, termelés területén dolgozók a legelégedetlenebbek a jelenlegi munkahelyükkel. A munkahely változtatáson gondolkodók 37%-a választaná ugyanazt a szakterületet, ha újra kezdené, 29%-uk egyértelműen megbánta, hogy ezt a szakterületet választotta. Legkevésbé az állami és nonprofit szektorban dolgozók váltogatják a munkahelyüket. A szakmunkásképzőt végzettek érzik legkevésbé úgy, hogy szükségük lesz a következő 5 évben képességeik fejlesztésre, hogy versenyképesek maradhassanak. A diplomával rendelkezők 87,3%-a viszont biztos abban, hogy tovább kell képezniük magukat. A két legfontosabb képzésnek a nyelvtanulást (59,7%) és a munka közbeni szakmai továbbképzéseket (59,5%) tartják a válaszadók.

 

A kutatás leginkább elgondolkodtató eredménye, hogy a válaszadók csaknem fele jelenleg is munkát keres vagy tervezi azt. A gazdasági válság hatása egyértelműen látszik, hiszen a válaszadók 36%-a kevesebb mint két hónapja keres állást. A legtöbben a fizetésükkel elégedetlenek: a munkát keresők csaknem fele 90 ezer Ft-nál kevesebb nettó bért kap kézhez, és 38,6%-uk nem kap hozzá juttatásokat sem. A bejelentett munkaviszony még a munkabérnél és az egyéb juttatásoknál is lényegesebb szempontnak bizonyult, amikor valaki munkahelyváltás mellett dönt.

A leghátrányosabb helyzetben a nők, a családosok, a vidékiek és az alacsony iskolai végzettségűek vannak.  Ugyanakkor elmondható, hogy bár az elmúlt egy évben drasztikusan csökkent a munkaerőigény, főként az alacsonyabb végzettségű, szakképzett álláskeresőkre szükség lenne. A nagyvállalatok munkaerőigénye februárban országosan 64 százalékkal* esett vissza a nem támogatott állások esetében tavaly februárhoz mérten, és összesen húszezer üres állást jelentettek be a munkaadók a múlt hónapban.

 

*(forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk/1016806/1/zuhant_az_allaskinalat_de_nem_remenytelen_a_helyzet)